A gyermekszoba rejtelmei

Hétvégén egy Ady-konferencián vettem részt, ahol két érdekes előadást is hallottam arról, hogy a vonat és az automobil miként jelenik meg Ady novelláiban. Mivel ezek a gépesített járművek a 19. században tűntek fel, a Pesti Napló hasábjain is esett szó róluk. A mostani blogbejegyzésben annak fogok utánajárni, hogy  mit jelentett a 19. századi emberek számára a vonat és az autó? Ebből kiindulva pedig hozok egy Pesti Napló ban megjelent cikket, amely a  mechanika gyermekekre tett rossz hatásával foglalkozik. De előtte lássunk egy kis történeti bevezetőt! A vasút megjelenésének számos pozitív hatása volt: az elérhetővé vált tömeges, gyors, olcsó utazással/szállítással szűkültek a távolságok, átalakult az időfogalom. Ugyanakkor a kötöttpályás közlekedésnek volt "ördögi oldala" is.  Amellett, hogy a mozdonyok könnyen elsodorhatták az arra járókat, a  kényszerpályás vasúti közlekedés szigorú üzemeltetési feltételeket kívánt meg, melyek elmulasztása vonatszerencsétlenséggel járt

Hogyan és mit meséljünk a gyereknek? Meseelvárások a 20. század elején A Pesti Napló gyermekrovata 1893. február 5-én indult, de nem sokáig működött önálló egységként, ugyanis szeptembertől már a Tűzhely körül  című női melléklethez rendelték. Ahogy a gyerekrovat, úgy a nőolvasóknak szánt melléklet is szépen lassan átalakult a 20. század elejére, például a Tűzhely melléklet a direkt módon nőnevelő, tematikus cikkek helyett tárcarovattá alakult, ahol valamilyen közéleti, általában nőket érintő témákat járt körbe a szerkesztő. A melléklet nagy népszerűségnek örvendett, ezért számos olvasói levelet kapott a napilap, melyeknek legérdekesebbjeit az olvasóközönség elé tárták. The "New Woman"  by Keystone View Company, late 19th century, Missouri History Museum Forrás: Flickr Egy 1902-es olvasói levél számunkra is elgondolkodtató lehet, ugyanis egy gyermekét féltő anya tollat ragadott, és aggodalmát fejezte ki a rovat szerkesztője felé. Ennek a nyugtalanságnak mégpedig