A gyermekszoba rejtelmei

Kedves Olvasóim! Ma nyílik A gyermekszoba rejtelmei blogom utolsó adventi ablaka, ugyanis elérkeztünk karácsony napjához! 🎄🌟 Ez alkalomból egy karácsonyi elbeszélést/értekezést hoztam Nektek a Magyar Lányok 1925-os karácsonyi lapszámából. Bár meseként hivatkozik az író a műfajra, semmi köze nincs mégcsak a szépirodalomhoz, ugyanis Porkoláb István (a szöveg szerzője) inkább azt írja le, hogy mi a saját maga viszonya a karácsonyhoz, az ünnepi várakozáshoz. A szöveg több pontja kordokumentumként is szolgál, hiszen képet kapunk arról, hogy például hogy nézett ki a karácsonyfa, milyen ajándékok várták a fa alatt, vagy hogy az emberek hogyan gondolkodtak az ünnepről a 20. század elején? Az eltelt majd száz év óta nem változott a karácsonyhoz való hozzáállás: a szülők próbálják elrejteni a "szomorú" igazságot a gyerekek elől, hogy bizony nem a Kisjézus hozza az ajándékokat és a karácsonyfát, mert a karácsonyi titok teszi azzá az ünnepet, ami: egy csodává, amit minden évben izgalo

 Kedves Olvasóim! Mint tegnap ígértem volt, ma sem maradunk karácsonyi receptötletek nélkül - azonban Ádám és Éva napján egy rendkívüli válogatással érkeztem. Ezeket a ma már szokatlannak, furcsának (vagy legalábbis szerintem gusztustalannak) tűnő fogásokat régebben a háziasszonyok bátran rakták a terített asztalra, nem okoztak meglepetést senki ember fiának.  🙈🙉🙊 Előételnek nyúlpüré-levest hoztam, főételnek kétféle fogást is: borjú illetve szárnyas húst, a desszert pedig zsemléből készül. 🐇🐑🐦🍞🍮 A tegnapi bejegyzéshez hasonlóan most is megosztom a recepteket, hogyha valaki kedvet érez, ki tudja próbálni ezeket a különleges étkeket, melyek a századforduló idejéből maradtak ránk. Jó étvágyat! 😉 És bónusznak egy elég vicces recept: édes sonka. Senki ne ijedjen meg, nem arról van szó, hogy megcukroznák a sonkát, sőt nincs is benne hús, csupán a sütemény alakja hasonlít a sonka küllemére. Bár nem értem, miért akarna valaki egy sonkára hasonlító desszertetet csemegézni, de hát vanna

 Kedves Olvasóim! A karácsonyi időszaknak, és úgy általában az ünnepeknek elengedhetetlen tartozékai a finom ételek, italok. Amikor összejön a család, nincs jobb, mint végigkóstolni a hagyományos karácsonyi menüt, ami általában évről évre a családok többségénél ugyanaz: december 24-én ebédre bableves mákosgubával, szenteste halászlé bejglivel, karácsonykor pedig töltött káposzta. Persze ettől el lehet térni, hiszen annyiféle finomabbnál finomabb karácsonyi recept áll rendelkezésre, hogyha évente mindig mást készítenénk, akkor se lehetne kipróbálni az összeset. Na de hogy senki ne unjon rá az ízekre, a mai bejegyzésben egy rendhagyó karácsonyi menüsort állítottam össze olyan receptekből válogatva, melyek Tutsek Anna Katóka szakácskönyve című munkájában jelentek meg.🎂🍪🍳🍗🍮😋 A szakácskönyv a Singer és Wolfner Kiadó gondozásában jelent meg 1913-ban (második kiadás), az én példányom ennek a verziónak az 1987-es utánnyomása. Tutsek Anna, a Magyar Lányok főszerkesztője az ifjúsági heti

 Kedves Olvasóim! Már bizonyára mindenki túl van a karácsonyi nagybevásárláson, és izgalommal várja a fa alatti meglepetéseket. Na persze mindig mondják, hogy nem az ajándékozás a lényege az ünnepnek, de azért a családtagjaink, barátaink számára ezzel is kifejezhetjük szeretetünket. Azonban a költekezés, az ajándékvásárlás nem kizárólag modern korunk jelensége, ugyanis már a 19. században (a 20. század első évtizedeiben pedig már főleg!) reklámok, hirdetések tömkelege kínált értékesebbnél értékesebb, hasznosabbnál hasznosabb és olcsóbbnál olcsóbb termékeket a karácsonyfa alá.🙃🎁🎄 A mai bejegyzésben annak járok utána, hogy milyen ajándékokat ajánlott a Magyar Lányok szerkesztősége a serdülő lányok számára. Első helyen a könyvek szerepelnek, ami már csak azért is borítékolható volt, mert a Singer és Wolfner kiadó által megjelentett Magyar Lányok természetesen a kiadó saját könyveit hirdette, tehát a sajtó felülete kiváló önreklámozási felületként szolgált. A tulajdonosok igen jól járt