Adventi kalendárium 8. ablak: Egy karácsonyi esszé

-
Kedves Olvasóim!

Ma nyílik A gyermekszoba rejtelmei blogom utolsó adventi ablaka, ugyanis elérkeztünk karácsony napjához! 🎄🌟 Ez alkalomból egy karácsonyi elbeszélést/értekezést hoztam Nektek a Magyar Lányok 1925-os karácsonyi lapszámából. Bár meseként hivatkozik az író a műfajra, semmi köze nincs mégcsak a szépirodalomhoz, ugyanis Porkoláb István (a szöveg szerzője) inkább azt írja le, hogy mi a saját maga viszonya a karácsonyhoz, az ünnepi várakozáshoz. A szöveg több pontja kordokumentumként is szolgál, hiszen képet kapunk arról, hogy például hogy nézett ki a karácsonyfa, milyen ajándékok várták a fa alatt, vagy hogy az emberek hogyan gondolkodtak az ünnepről a 20. század elején?


Az eltelt majd száz év óta nem változott a karácsonyhoz való hozzáállás: a szülők próbálják elrejteni a "szomorú" igazságot a gyerekek elől, hogy bizony nem a Kisjézus hozza az ajándékokat és a karácsonyfát, mert a karácsonyi titok teszi azzá az ünnepet, ami: egy csodává, amit minden évben izgalommal várunk. A szerző is úgy emlékszik vissza, hogy amikor lelepleződött előtte szülei mesterkedése a karácsonyfa körül, akkor megszűnt számára a karácsonyi csoda. Ezt az érzést csak a következő generáció segítségével tudta újra átélni: a gyermekek csillogó szemének és boldog izgalmának látványa eszébe jutatta saját gyermekkorát és újra csodává varázsolta az ünnepet.

Szerző: Vojnics-Rogics Réka

Forrás: 

Porkoláb István, Mi van belül?, Magyar Lányok, 1925.12.20, 584-586.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar oktatási rendszer a 19. század második felében

-
Kép
Kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben a 19. század második felének oktatásügyét nézzük át, amely lényegében két fő részre bontható: az abszolutizmus (1849-67) és az ezt követő dualizmus időszakára. Azért érdemes ezt a két politikai korszakot elkünöníteni, mert teljesen más volt a politikai szemlélet, ezáltal Ausztria (Habsburg Birodalom) és Magyarország közti viszony. Az abszolutizmus időszaka az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kezdődött. Az 1849. október 9-ei kormányrendelet olyan felülről jövő fejlesztéseket tartalmazott, mely a modernizálásra, polgárosodásra irányult, azonban erősen központosító jellegű volt. A z oktatásügyet kivették a Helytartótanács kezéből, és Bécsből irányították a tankerületeket iskolai tanácsok segítségével melyek az osztrák kultuszminisztérium irányítása alatt álltak. Vizsgáljuk meg először a népiskolák rendszerét, melyek a mai általános iskolák elődjei. A népiskolák egyházi fennhatóságúak voltak, tekintettel a Habsburg Birodalo
További információk

Mit játszottak régen a gyerekek? I. rész

-
Kép
A mai világban nem kell sokat törnünk a fejünket azon, hogy milyen játékot játsszunk a gyerekekkel, vagy milyen eszközt adjunk a kezükbe. Elég végigböngészni a Tesco katalógust, vagy bemenni a számtalan játékbolt egyikébe, esetleg az interneten tájékozódni. Tudunk válogatni életkor, érdeklődési kör, személyiség és nem alapján is. De milyen játékkínálatból válogathattak régen a gyerekek, mik voltak a legkedveltebb játékok?  Azonban mielőtt utánajárnánk ennek a kérdésnek, tisztáznunk kell egy fontos dolgot. Mit is jelent voltaképpen a játszás , vagyis: milyen tevékenységek, tárgyak jutnak eszünkbe arról a szóról, hogy játék ? Francia újkori társasjáték Először is szűkítsük a kategóriát, és kizárólag azokról a játékokról beszéljünk, melyekkel gyerekek szoktak játszani! Erre azért van szükség, mert mind a mai napig nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szoktak játszani, elég ha például a társasjátékokra (kártyázás, Activity), a sportokra (sakk, foci) vagy a számítógépes g
További információk

Milyen gyermeklapok működtek Magyarországon a 19. században? I. rész

-
Kép
 Kedves Olvasóim! Véget ért a nyári szünet, kezdődik az újabb tanév, ergo folytatom a blogírást is új és izgalmas témák feltárásával!:) Egy kis változtatás az előző évhez képest: eddig főként a Pesti Napló gyermekirodalmi rovatával foglalkoztam: a műfajokkal, ideológiákkal, szerzőkkel, szövegfunkciókkal és egyéb érdekességekkel, ettől a félévtől kezdve azonban kiterjesztem a kutatásomat a korszak más gyermekeknek és a serdülőknek címzett sajtótermékeire is. Alapozásként a következő két bejegyzésben azt fogjuk megnézni, hogy egyáltalán milyen lapok közül válogathattak a gyerekek a 19. század folyamán és a 20. század elején, illetve minőségileg és mennyiségileg mi jellemezte a kínálatot?
További információk