A gyermekszoba rejtelmei

Kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben a 19. század második felének oktatásügyét nézzük át, amely lényegében két fő részre bontható: az abszolutizmus (1849-67) és az ezt követő dualizmus időszakára. Azért érdemes ezt a két politikai korszakot elkünöníteni, mert teljesen más volt a politikai szemlélet, ezáltal Ausztria (Habsburg Birodalom) és Magyarország közti viszony. Az abszolutizmus időszaka az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kezdődött. Az 1849. október 9-ei kormányrendelet olyan felülről jövő fejlesztéseket tartalmazott, mely a modernizálásra, polgárosodásra irányult, azonban erősen központosító jellegű volt. A z oktatásügyet kivették a Helytartótanács kezéből, és Bécsből irányították a tankerületeket iskolai tanácsok segítségével melyek az osztrák kultuszminisztérium irányítása alatt álltak. Vizsgáljuk meg először a népiskolák rendszerét, melyek a mai általános iskolák elődjei. A népiskolák egyházi fennhatóságúak voltak, tekintettel a Habsburg Birodalo

Kedves Olvasóim! Az általános iskolásoknál és gimiseknél már nagyban pörög a tanítás így január vége felé, de szerencsére Nekünk, egyetemistáknak még nem kezdődött el az oktatás, van egy kis időnk kipihenni a vizsgaidőszak fáradalmait. Bár gyakran mondogatjuk, hogy "Jajj ne, már megint kezdődik a suli😫" és "Bárcsak ne kéne tanulni ennyit😥", de szerintem azért titkon mindenki hálás azért, hogy részese a köz- vagy felsőoktatásnak, és a megfelelő tudást elsajátítva képes lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem utolsósorban olyan készségeket-képességeket elsajátítani, amik a mai világban nélkülözhetetlenek (pl. időbeosztás készítése, konfliktuskezelés, együttműködés.) Ma már kézenfekvő, hogy a gyerekek először oviba (esetleg bölcsibe) mennek, utána 6-7 éves kortól kezdődik az általános iskola, és miután elvégezték a nyolc osztályt, felvételizhetnek valamilyen középiskolatípusba. De itt még mindig folytatódhat a tanulással töltött évek száma, hiszen az érett