A gyermekszoba rejtelmei

Hétvégén egy Ady-konferencián vettem részt, ahol két érdekes előadást is hallottam arról, hogy a vonat és az automobil miként jelenik meg Ady novelláiban. Mivel ezek a gépesített járművek a 19. században tűntek fel, a Pesti Napló hasábjain is esett szó róluk. A mostani blogbejegyzésben annak fogok utánajárni, hogy  mit jelentett a 19. századi emberek számára a vonat és az autó? Ebből kiindulva pedig hozok egy Pesti Napló ban megjelent cikket, amely a  mechanika gyermekekre tett rossz hatásával foglalkozik. De előtte lássunk egy kis történeti bevezetőt! A vasút megjelenésének számos pozitív hatása volt: az elérhetővé vált tömeges, gyors, olcsó utazással/szállítással szűkültek a távolságok, átalakult az időfogalom. Ugyanakkor a kötöttpályás közlekedésnek volt "ördögi oldala" is.  Amellett, hogy a mozdonyok könnyen elsodorhatták az arra járókat, a  kényszerpályás vasúti közlekedés szigorú üzemeltetési feltételeket kívánt meg, melyek elmulasztása vonatszerencsétlensé...

A Pesti Napló nőknek szóló melléklete ( A Tűzhely ) a 19. és 20. század fordulóján kezdte el működtetni viccrovatát, ahol szó szerinti átvételellel közöltek 10-15 szemelvényt a korszak legkedveltebb vicclapjaiból ( Borsszem Jankó, Mátyás Diák, Üstökös, Kakas Márton ). A szellemes tartalmak között gyakran megjelentek gyermekekről szóló, gyermekek által mondott poénok is. A teljesség igénye nélkül közlök néhány tipikus viccet, anekdotát, melyek tükrözik a gyermekekről vallott felfogást a korszakban. A gyermekek naiv humorának felismerése, a "gyermekszáj" közlése a vicclapokban zseniális húzás volt a szerkesztők részéről, hiszen egy olyan elhanyagolt kommunikációs csatornát nyitottak meg ezáltal, mely funkcióját tekintve: 1. szórakoztatást nyújtott a felnőtteknek és a serdülőknek; 2. tájékoztatást adott a gyermekek észlelését, gondolkodását, világnézetét, lelkivilágát illetően. Vagyis a szülők, tanítók, dajkák, nevelőnők, stb. akár nevelési segédletként is használhatták a vi...