Mit játszottak régen a gyerekek? II. rész

Előző héten a korabeli csoportos játékok két fajtájával, a mozgásos és az eszközös játékokkal ismerkedtünk meg, most pedig a párválasztó és a szellemi játékok kerülnek terítékre!

A párválasztó játékokat kisebb korukban csak lányok játsszák, eladósorba kerülő lányok már fiúkkal együtt játszanak.

A) Párválasztó körjátékok: Ezeket a szabadban játszott körjátékokat azért játszották a kisebbek-nagyobbak, hogy felkészüljenek lelkileg a házaséletre. A sablon minden játék esetében az, hogy valaki bemegy a kör közepére, és ének/tánc/mondókaszavalás közepette kiválaszt valakit, aki a "párja" lesz. Például tudtátok-e, hogy a Kis kacsa fürdik... rövidebb változatát ugyan kifordulós játékokhoz, de hosszabb változatát párválasztó körjátékoknál használták!

"Kis kacsa fürdik
Fekete tóba'
Anyjához készül Lengyelországba
Hej, bögyem, bögyem,
Szép lánybarátom,

Akit szeretsz, azt vedd be!
Ezt szeretem, Ezt kedvelem,
Ez az én édesem,
Adjon Isten Lassú esőt,
Mossa össze Mind a kettőt.

Táncra, a Tisza partjára,
Ha pénz volna, csörgene,
Rózsa volna, illene,

Mégis kifordulna,
Kállóba’ fújják,
Debrecenbe’ járják,
A kassai lányok
Csak azt kiabálják,
Kertem alatt íródiák,

Eredj ki pokolba,Tálat törtem,
Elroppantam,

Szitaszita péntek, Szillárom csütörtök, Dob szerda!"

Kiegészítésként annyit, hogy a táltöréses szövegrész egy régi magyar lakodalmi szokásra vezethető vissza, miszerint minél több darabra töri el a menyasszony a tálat, annál boldogabb lesz a házasság.

- párna vagy kendőtáncot ("Elvesztettem zsebkendőmet...") lakodalomban játszották a serdülő lányok-legények. A kör közepén álló tánc közben egy kendőt vagy párnát húz maga után, és aki rálép, annak csókot kell adnia.


B) Leánykérő játékok: Ezekről a játékokról nem beszélek, mert nem gyerekek játszák, hanem felnőttek. Régi szokás szerint a vőlegény nagy csinnadratta kíséretében kikérte a lányt a szülőktől, közben különféle körjátékokat, felelgetős játékokat, stb. játszottak.
"Itt viszik az öreg Bíborkáné/Uborkáné lányát,
bíborba', bársonyba', gyöngyöskoszorúba',
aranyos hintóba', sárga bugyogóba'."

- Jelképes menyasszonyrablást jelenít meg a Ninive játék, melynél a lányok a menyasszonnyal együtt felállnak a kérővel szemben, énekükre a vőlegény válaszol:
"- Mit akar az az egy ember, egy ember,
- Legszebb lányod akarom, akarom,
- Legszebb lányom nem adom, nem adom,
- Betöröm az ablakod, ablakod,
- Katonaságot hívatok, hívatok,
- Katonaságtól nem félek, nem félek,
- Legszebb lányom od’ adom, od’ adom,
Ninive, ninive, király, király biztos."

C) Párválasztó társasjátékok: Ezek a fonóban sorra kerülő, legények és lányok között zajló játékok gyakran arra irányultak, hogy a játszók megtudják egymásról, hogy kinek ki tetszik, mint például a kutas játéknál.
"- Kútba estem!
- Hány ölesbe?
- ... (pl. 3 ölesbe.)
- Ki húzzon ki?
- ... (pl. Bözsi!)"
Akinek a nevét mondta, annak oda kell mennie, és annyiszor megcsókolni a fiatalembert/lányt, ahány ölesnek mondta a kutat.
Lányok és legények a fonóban

A szellemi játékok esetében szükség van találékonyságra, trükkös és gyors észjárásra. Mivel ezek a játékok sokszor becsapáson alapulnak, csak egyszer lehet eljátszatni a résztvevőkkel. Manapság is léteznek ilyen játékok, én például a bölcsész gólyatáborban találkoztam velük. (Nem fogom elspoilerezni, akit érdekel, kérdezzen nyugodtan! 😉) 

A) Szellemi ügyességi játékok: ezeknél a tevékenységeknél nagyon fontos a gyors reagálás és az éberség. 
- Régen a lányok a fonóban játszották a "Húzd meg, ereszd meg!" játékot. Körülálltak egy kifeszített kendőt, és a kiválasztott lány ("keverő") az ujjával a vásznon körözve egészen addig folyamatosan mondogatta, hogy: "húzd meg, ereszd meg, húzd meg, ereszd meg", amíg rá nem mutatott hirtelen valakire. Akkor annak az illetőnek meg kellett húznia vagy el kellett eresztenie a kendő szélét aszerint, hogy éppen mit mondott a keverő. Ha eltéveszti valaki, zálogot kell adnia.




- Szintén zálogos játék a ma is kedvelt "Repül a, repül a..." A játékvezető különféle dolgokat mond, a csoportnak pedig az alapján, hogy a mondott dolog repül-e vagy nem, fel kell tenniük a kezüket. Például ha valaki felteszi a kezét annál a mondatnál, hogy "Repül a, repül a ...lapát!", akkor zálogot kell adnia. A zálogba jutott tárgyak visszakapásához pedig a társak által meghatározott feladatokat kell teljesítenie.

B) Becsapós játékok: Ezek a nem túl kedves játékok arra irányultak, hogy a gyanútlan ismerősöket behúzzák a csőbe, esetenként jól megszégyenítsék. Sajnos ez egy koron és helyen átívelő jelenség, mely persze barátok között poénos lehet, de a gyanútlan áldozat könnyen kerülhet kellemetlen helyzetbe. 
- Nagyon kínosan érezhette magát például a kalitka játék alanya is. Csak és kizárólag lányok játszották a fonóban, mindjárt látjuk is, hogy miért! 😆Olyan vállalkozót kerestek, aki "kismadarat tartó kalitka akar lenni." A játékot nem ismerő, jelentkező lánynak megkötötték kezét-lábát, négykézlábra állították, és az "Ihol a kismadár" felkiáltással alábújva feldöntötték, ezáltal feltárult a "kismadár" látványa a kalitkát jelképező szoknya rejtekéből. Talán mondanom sem kell, hogy a 19. századi falusi társadalomban nem használtak a lányok fehérneműt.🙈

- Vannak vízzel leöntős vagy földre ültetős becsapások, például letakarnak egy lepedővel három széket, aztán a középsőt kiszedik, és az odaültetett személy a fenekére huppan.

- Ide tartoznak még a trükkös fogadások, például: "Fogadjunk, hogy nem tudjátok ezt a tojást kerékkel összetörni." A bátor vállalkozó valóban nem tudta, mert a kezdeményező betette a sarokba, ahová nem fért be a kerék.

C) Kitalálós játékok: Jellegzetes kitalálós körjáték a koszorú, melynél valaki bemegy a kör közepére, a többiek pedig körbe sétálnak, és ezt éneklik:
"Hej koszorú, koszorú 
Mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú,
Mert a nevem koszorú."
A kör közepén állónak ki kell találnia tapogatás vagy hang alapján a hozzá közeljövő nevét.

- Van, amikor valamilyen cselekvést, foglalkozást vagy tárgyat kell kitalálni, mint az Amerikából jöttem esetén. A főzőcske játék során kiválasztanak egy úgynevezett gazdasszonyt, aki kigondol egy ételt, és elmutogatja annak elkészítési módját. Aki kitalálja, az gondol következőnek. Egyfajta korabeli barkochbának [barkóbának] tekinthető a Mi van a ládában? című játék: egyvalakit kiküldenek, a többiek pedig megállapodnak egy dologban, amit a kérdezőnek ki kell találnia.

D) Tiltó játékok: A gyerekek a kitartás és állhatatosság dolgában versenyeznek, mint a farkasszemnézés esetében. Ennek a játéknak vannak különböző változatai is, például ketten egymással szembeállnak, felelgetnek egymásnak (Jártál kertben? - Jártam. - Láttál farkast? - Láttam. - Féltél tőle? - Nem), majd az egyik tapsol vagy legyez a kezével, míg a másiknak ezt pislogás nélkül kell tűrnie. 
- Más tiltó játékoknál nem szabad beszélni (Csendkirály) vagy akár nevetni: a játékosnak ki kell bírnia nevetés nélkül a többiek ostromát, pl. grimaszolnak, vicceket mondanak, de van olyan játék is, amikor mindenre azt kell válaszolnia nevetés nélkül a játékosnak, hogy "Mosogatórongy".  

E) Rejtő-kereső játékok: A tűz-jég játék ma is nagyon népszerűnek számít (eldugnak egy tárgyat, ha a kereső messze jár a kincstől, akkor "Hideg", "Megfagysz!", "Jég!", stb. felkiáltásokkal terelik el onnan, ha közeledik, akkor pedig "Meleg!", "Tűz!", stb. közbeszúrásokkal segítik.

- A gyűrűsdi egy körjáték, ahol körbeadogatnak egy gyűrűt vagy más apróbb tárgyat, a kör közepén lévőnek pedig meg kell lesnie, hogy merre jár a gyűrű. Közben különböző dalokat énekelnek, például az alábbit:
"Kullán, kullán gyűrű, Nálad, nálad aranygyűrű,
Kérdi, kérdi kisfiát, aranybélű szomszédját,
Itt csörög, ott csörög, csakugyan is itt van,
Megfőtt a kása, begyühet a pápa."

- A bujócskát (humó) régen hasonlóan sok játékhoz, kezdetben főurak és úrhölgyek játszották, a 18-19. századra lett a gyerekek játéka. Ezt ma mindenki ismeri, hasonlóan az Ipi-apacshoz. Csak annyi a különbség, hogy az ipi-apacsnál a játék nem ér véget az elbújt személy megtalálásával, hanem le is kell futni őt. (Azaz hamarabb kell visszaérni az "apacsfához".)

- Hasonlóan elbújós-megkeresős játék a rabló-pandúr, mely a betyárvilágot idézi fel. A társaság két csapatra - rablókra és pandórokra - oszlik, és a játék addig folytatódik, míg minden rablót be nem visznek a kijelölt börtönbe, ahonnan nekik persze ki kell szökniük.

Most, hogy alaposan körüljártuk a csoportos gyermekjátékok témáját, legközelebb (azaz márciusban) a játékszerekről olvashattok! 😘

Szerző: Vojnics-Rogics Réka
2020.02.28.

Paládi-Kovács Attila (szerk.): Népzene, néptánc, népi játék. Magyar néprajz VI., Bp., MTA

Megjegyzések

  1. Kedves Réka!

    Most is sokat tanultam írásából.
    Várom a következőt!

    Palásti Andrea

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar oktatási rendszer a 19. század második felében

Mit játszottak régen a gyerekek? I. rész

Milyen gyermeklapok működtek Magyarországon a 19. században? I. rész