Karanténmesék 3 - Kelen Jolán állatvédő meséje

-
Kedves Olvasóim!

Ezen a héten Konrádné Kelen Jolán meséjével ismerkedhettek meg. Az írónő 1903-tól publikált meséket és elbeszéléseket a Pesti Napló gyermekrovatába. A legtöbb szerzőhöz hasonlóan Jolán is olyan tanulságos történeteket vetett papírra, melyek a gyermekek erkölcsének nemesítését szolgálták, mint például az állatok iránti szeretetre, türelemre nevelés. Az írónő az állatbántalmazás problémáját is felveti, ami sajnos még ma is aktuális. A mai mesében egy macska (Micuka) nehéz helyzete tárul elénk, akit kis gazdája (Micike) folyamatosan kínoz. A történethez egy kis előzményt is fűzök az állatvédelem kibontakozásának időszakából, hogy képet kaphassunk arról: a gyermekrovat meglepően modern, ma is aktuális eszméket képviselt állatvédelem terén.
Forrás: Pixabay

Az első állatvédő szervezetek a 19. század első felében, Nyugat-Európában kezdték meg működésüket,  de Magyarországon csak a 19. század második felétől beszélhetünk hasonló intézményekről. A magyar értelmiség tehát felkarolta az állatok ügyét: szakemberek, sajtótermékek és állatvédő szervezetek propagálták a bántalmazások megszüntetését, ezzel szemben a mindennapi életben meghonosodott szokásokat nem lehetett azonnal kiirtani. Mai ésszel felfoghatatlan, de még a 19. században is gyakorlat volt az énekesmadarak szemének kiégetése abból a babonás célból, hogy szebben énekeljenek. De egy korabeli gyermeklap játékleírása is legyek kínzására buzdította a gyerekeket:
Forrás: Az egyetemi prezentációs versenyen bemutatott ppt-m részlete
A Pesti Napló Gyermekvilág című rovatában már a 20. század elején is találkozhatunk állatvédő eszmékkel: aki az állatokat bántja, az nem lehet erkölcsös ember; minden állatot (függetlenül a kinézetétől és a hasznától) szeretni kell. Ebbe az irányvonalba illeszkedik be Konrádné Kelen Jolán Micike és Micuka című meséje is, melyet a rossz gyermekek okulására szánt, hátha a történetből tanulva felhagynak az állatokat bántalmazó tevékenységükkel. Rendhagyó módon a szöveg átmásolása helyett a mese eredeti megjelenési platformját hoztam el nektek, hogy ugyanolyan formában olvashassátok a mesét, mint ahogy a korabeli olvasók. 


Forrás: Pesti Napló, 1905.09.10, 33-34.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar oktatási rendszer a 19. század második felében

-
Kép
Kedves Olvasóim! A mai bejegyzésben a 19. század második felének oktatásügyét nézzük át, amely lényegében két fő részre bontható: az abszolutizmus (1849-67) és az ezt követő dualizmus időszakára. Azért érdemes ezt a két politikai korszakot elkünöníteni, mert teljesen más volt a politikai szemlélet, ezáltal Ausztria (Habsburg Birodalom) és Magyarország közti viszony. Az abszolutizmus időszaka az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kezdődött. Az 1849. október 9-ei kormányrendelet olyan felülről jövő fejlesztéseket tartalmazott, mely a modernizálásra, polgárosodásra irányult, azonban erősen központosító jellegű volt. A z oktatásügyet kivették a Helytartótanács kezéből, és Bécsből irányították a tankerületeket iskolai tanácsok segítségével melyek az osztrák kultuszminisztérium irányítása alatt álltak. Vizsgáljuk meg először a népiskolák rendszerét, melyek a mai általános iskolák elődjei. A népiskolák egyházi fennhatóságúak voltak, tekintettel a Habsburg Birodalo
További információk

Mit játszottak régen a gyerekek? I. rész

-
Kép
A mai világban nem kell sokat törnünk a fejünket azon, hogy milyen játékot játsszunk a gyerekekkel, vagy milyen eszközt adjunk a kezükbe. Elég végigböngészni a Tesco katalógust, vagy bemenni a számtalan játékbolt egyikébe, esetleg az interneten tájékozódni. Tudunk válogatni életkor, érdeklődési kör, személyiség és nem alapján is. De milyen játékkínálatból válogathattak régen a gyerekek, mik voltak a legkedveltebb játékok?  Azonban mielőtt utánajárnánk ennek a kérdésnek, tisztáznunk kell egy fontos dolgot. Mit is jelent voltaképpen a játszás , vagyis: milyen tevékenységek, tárgyak jutnak eszünkbe arról a szóról, hogy játék ? Francia újkori társasjáték Először is szűkítsük a kategóriát, és kizárólag azokról a játékokról beszéljünk, melyekkel gyerekek szoktak játszani! Erre azért van szükség, mert mind a mai napig nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szoktak játszani, elég ha például a társasjátékokra (kártyázás, Activity), a sportokra (sakk, foci) vagy a számítógépes g
További információk

Milyen gyermeklapok működtek Magyarországon a 19. században? I. rész

-
Kép
 Kedves Olvasóim! Véget ért a nyári szünet, kezdődik az újabb tanév, ergo folytatom a blogírást is új és izgalmas témák feltárásával!:) Egy kis változtatás az előző évhez képest: eddig főként a Pesti Napló gyermekirodalmi rovatával foglalkoztam: a műfajokkal, ideológiákkal, szerzőkkel, szövegfunkciókkal és egyéb érdekességekkel, ettől a félévtől kezdve azonban kiterjesztem a kutatásomat a korszak más gyermekeknek és a serdülőknek címzett sajtótermékeire is. Alapozásként a következő két bejegyzésben azt fogjuk megnézni, hogy egyáltalán milyen lapok közül válogathattak a gyerekek a 19. század folyamán és a 20. század elején, illetve minőségileg és mennyiségileg mi jellemezte a kínálatot?
További információk