Mit érdemes tudni a Magyar Lányok című ifjúsági hetilapról?

A Magyar Lányokat a Singer és Wolfner Kiadó indította el 1894 decemberében, és Tutsek Anna szerkesztésében jelent meg hetente. 

A főszerkesztő a lap állandó rovataiban a tradicionális női szerep  fontosságát hangsúlyozta a serdülő lányok számára. A hetilap a műfaji kínálatát, tematikáját és funkcióit tekintve sem egyoldalú: a nevelés, tanítás és szórakoztatás hármasának összekapcsolása versenyképessé tette a gyermeksajtó piacán belül.

„Valóságos kolléga, rövidruhás pajtás a fehér leányszobában. Ilyenné az teszi ezt a képes hetilapot, hogy csupa oly regényt, novellát, verset hoz, amelyek amellett, hogy a való életben találják gyökerüket, vidámak, üdék és kaczagtatók, mint a magyar ég tavasszal a rónák fölött. Szépirodalmi része elmésen szórakoztató, ismeretterjesztő czikkei pedig otthon folytatják az iskola nevelő szerepét. A kertészet, a kézi munka, a házi ismeretek köréből vett közleményeivel alapos tanácsadója a jövendő kis gazdasszonykáknak.”

Az 1903. január 1-jei szám előfizetési felhívásából megtudhatjuk, hogy miért is érdemes megvásárolni a Magyar Lányokat?

• már 8 éve működik, ez igazolja a sikerét
  
• nemcsak egy, hanem két példányban küldik szét az olvasónak az újévi számot. (De nem ám kérés: adják át barátnőnek népszerűsítés végett
• amelyik olvasó szerez egy előfizetőt, az megkapja a Magyar Lányok Emlékalbumát is ajándékba
• felolvasásokat is tartanak
• a lap célja nemes, a szerzők a legjobb tudásukat nyújtják
• nemcsak szórakoztat, mulattat, hanem nevel, komolyabb dolgokat is tanít, például a háztartással kapcsolatban 
• jó útra vezeti a fiatal magyar lányokat
• színvonalban versenyre kelhet a külföldi sajtótermékekkel
• változatos tartalommal jelentkezik

A Magyar Lányok állandó kínálata között szerepelt egy folytatásos regényeket közlő tárcarovat, szépirodalmi szövegek (túlnyomó részt versek, elbeszélések), háztartással kapcsolatos gyakorlati tanácsokat adó cikkek (Kézimunka, Katóka a konyhában), ismeretterjesztő írások, illemtani, egészségügyi és divatkérdésekben állást foglaló vagy tudósító szövegek (például Mártha néni levelei), a szerkesztő postája, közlemények/hirdetnivalók és fejtörők. Az olvasók azonosulhattak a lapban hétről hétre megjelenő folytatásos lányregények kamasz hősnőivel, akik szerzőtől függően hol cukormázba csomagolt életet éltek, hol pedig sivár körülmények között tengődve próbáltak boldogulni. 

Az olvasók és a Magyar Lányok közötti bizalmasságot a lap végén található szerkesztő postája is elmélyítette. A beérkezett üzenetek kiválóan szemléltetik, hogy milyen intim légkör jellemezte a szerkesztő-olvasó viszonyt (amelyhez az álnevek szabad használata is hozzájárult), illetve mi foglalkoztatta a 20. század eleji lánytársadalmat: irodalom, írás (rengeteg kézirat érkezett hétről hétre az Andrássy úti szerkesztőségbe), illemtani (társasági élettel kapcsolatos bizonytalanságok) és háztartást illető kérdések (a takarítástól a konyhai praktikákig), az 1920-as évektől kezdve pedig egyre inkább előtérbe kerültek az ajándékozással, szépséggel, egészséggel, testápolással és a pályaválasztással kapcsolatos diskurzusok, köszönhetően az első világháború alatti nőképváltozásnak.

Szerző: Vojnics-Rogics Réka

Felhasznált forrás:

Magyar Lányok, 1903.01.01.