Egy fiúknak szóló katolikus lap a századfordulón: a Zászlónk

 Kedves Olvasóim!

Az utóbbi időben egy újabb századfordulós ifjúsági lappal kezdtem el foglalkozni, ami a Zászlónk címet viseli. A kizárólag fiúknak szóló lapot egyrészt gender szempontból tartom kutatásra érdemesnek (főleg a lányoknak szóló Magyar Lányok c. lap vizsgálata után), másrészt izgalmasnak tartom azt a valláserkölcsi szellemiséget, amit képvisel. A korabeli serdülőktől elvárt viselkedésminták, valamint a szerkesztők által közvetített ideológiák, értékek jól megragadhatók a sajtókiadvány elemzésével. A következő bejegyzésekben a Zászlónkat fogom különböző szempontok alapján vizsgálni. A mai posztban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyennek festette le a lap az ideális kamaszfiút a századfordulón? 

A Zászlónk felekezetileg, világnézetileg elfogult, erősen keresztény beállítottságú, azon belül is a katolikus vallás tanításait közvetítő havilap volt. Minden egyes cikkét áthatja a keresztény szellem, a szakrális témáktól kezdve a tanulságok megfogalmazásán keresztül a nyereménytárgyakig mindent a vallásos szellem alá rendeltek.

Az „Istenünkért! Királyunkért! Hazánkért!” mottót hirdeti, ami alapján egy nacionalista, keresztény, konzervatív értékszemléletet közvetítő kiadványként aposztrofálható. Az 1902 szeptemberében induló ifjúsági lap első számának első cikke egy beköszönő programszöveg, melyből kiderül, hogy a diákság útmutatójául Szent Imrét szánják, mivel a fiatalon elhunyt herceg életkori hasonlóságot mutat a Zászlónk olvasóival, és követendő életmódot kínál. Eszerint a tisztasági fogadalma, fiatalságából fakadó lelkesültsége és hite teszi őt a századforduló serdülőinek zászlósává, vezérévé. A toborzó hangvételű diáklap gyakran hadászati szókincs segítségével buzdít cselekvésre, mint ahogy például az alábbi szövegrészletben megfigyelhető:

A fiúk nevelésének részét képezte a 19. században, hogy a nemzethez hű férfiakká váljanak, akik akár életük árán is megvédenék a magyar zászlót. Egy másik cikkben Prohászka Ottokár fejti ki részletesen a Zászlónk nézeteit és a lap céljait. Nemzeti büszkeségre, hazafias érzületre buzdít, az olvasóknak komoly feladatot szán: amennyiben őseink meg tudták védeni a hazát, akkor a mai fiatalság sem tékozolhatja el. A lap által preferált ideák követése biztosít elég erőt az ördög és a világ elleni harchoz, vagyis a fiataloknak a tisztasági fogadalmat tett szent Imréhez hasonlóan meg kell tartóztatni magukat a szenvedélyektől és a képzelet csábításaitól.

A diákok műveltségének, tudásszintjének fejlesztése is hozzátartozott a Zászlónk programjához. Számos aktuális tudományos ismeretet írnak le közérthető nyelvezettel, például a mozdony szénfogyasztásáról vagy földtörténeti korszakolásról értekeznek a szerzők, melyek értelmezéséhez gyakran szolgál illusztráció is. Földrajzi, fizikai, geológiai érdekességeket is közöltek: hogy hogyan szivattyúzták a vizet régen a bányákból, hogy egy perui kisvárosban csak hétévente esik az eső, vagy hogy az amerikaiak egy elektromos áramot elnyelő öltözéket találtak fel. A diákok híreket is olvashattak, mint például egy magyarországi tengerszem Lengyelországhoz csatolásának ügyét, de a sümegi verebek megváltozott költési helye is bekerült az Érdekességek című rovatba. Ezekhez az ismeretterjesztő szövegekhez szinte kivétel nélkül szemléletes illusztrációt is csatoltak.

A diákok kulturális, művészeti kiteljesedéséért felelt a Fakadó rügyek című melléklet, ahol havonta új pályázatot írtak ki a szerkesztők, szintén egyházi témával kapcsolatban. Általában valamilyen írást vagy rajzot, festményt kellett beküldeni, melyek közül a legjobbakat szintén a mellékletben publikálták, és kritikával, bírálattal illették a legjobbakat. Az ifjúság ilyen módon teret kapott a szárnypróbálgatásra, írhattak szónoklatot Imre herceghez, ódát Szent Szaniszlóhoz, értelmezést vallásos témájú képekhez vagy akár illusztrációt készíthettek egy-egy Zászlónkban megjelenő szöveghez. A beérkezett alkotásokat saját teljes névvel kellett felvállalniuk a diákoknak, ráadásul tanáruk hozzájárulására (azaz aláírására) is szükség volt a kvalifikációhoz.

Az ideális fiú ezenkívül kiváló fizikummal rendelkezik: a havilap különféle tornagyakorlatokat, az egészséges életmódhoz szükséges információkat és sporthíreket, érdekességeket osztott meg a diákokkal. Például a megtudhatjuk, hogy az angol ifjúsági csapat 10:1-re győzte le a magyarokat, amit az optimista cikkíró azonban sikerként könyvelt el. 

Vagy egy másik lapszámban a Pushball játékról olvasható egy leírás képek kíséretében:

Összességében elmondható a Zászlónk ifjúsági lap szemlélete alapján, hogy a kamaszfiúktól a korszakban alapvető erkölcsi normák mellett (mint például engedelmesség, munka-és hazaszeretet, szülők iránti tisztelet), vallásos buzgóságot és mozgalmi érzületet vártak el. A szerkesztők fontosnak tartották még a serdülők fizikai kondíciójának fejlesztését és ismereteinek gyarapítását, hiszen csak az életerős, művelt és tájékozott fiúktól várható el, hogy az állam érdemes polgáraivá váljanak.

Szerző: Vojnics-Rogics Réka

Forrás, képek: Zászlónk 1902-es évfolyamának lapszámai